-Bocs a tegnapiért. - Csoki áthajolt a monitor mellet hogy Ági fülébe súghasson. Borostás bőr, reszelős halk szavak. Ági elismételte a Kingától hallottakat, hogy időt nyerjen. - Nem vagyok hülye picsa. nem vagyok hülye picsa. Aztán felpillantott a gépelésből Balázsra és nem szólt semmit. Mit mondhatna? Hogy fantasztikus élmény volt úgy ébredni, hogy ez a nagydarab férfi öleli? Hogy amíg Balázs zuhanyozott ős kénytelen volt magához nyúlni. Vagy azt, hogy itt az irodában döbbent rá, hogy valójában nem voltak együtt. Hogy nem nagyon volt semmi, csak pár csók és simogatás majd Balázs bealudt. Ennél gázabbat mondjuk el lehet képzelni, de jobbat is egy féloldalnyit.
Gépelt kicsit, mintha lenne mit.
-Ötig vagyok, aztán rá kell nézzek Attilára mert nem veszi fel a telefonját, de este felugranék nyolc körül. Viszek kaját is.
Ági vágott egy fintort.
-Próbálkozz nyugodtan. Lehet hogy nem leszek otthon ma. Még nem tudom.
Balázs hümmentett valamit aztán már ott sem volt. Ági kiengedte a benntartott levegőt. Megtekintette a wordben gépelt jelentés nélküli betűcsoportokat. Kitörölte. Becsukta.
Attila nem vette fel. Se délelőtt se délben se délután. Csokiban nőtt a feszültség mint egy héliumos lufi. Ötkor úgy szedte a lábát a belváros folyosószerű utcáján mintha lopott szajrét vinne. Attila otthon volt. Az űrhajós laticelen feküdt feje mellett pizzamaradék és egy csomó üres sörös doboz. A fülhallgatóból go away-t üvöltött Chester Bennington, mögötte a linkin jellegzetes édeskés metáljával. A távirányító mélyen becsúszott az ágy alá. Csoki óvatosan kihalászta, és lassan halkította le a loopra tett Place for my head-et. Végigfeküdt az ágyon és várt hogy ET felébredjen.
Felidézte milyen volt vele lakni egyetemista korukban. Milyen volt elköltözni tőle a feleségéhez. Aztán mennyire más volt hozzácuccolni a válás után. Sötét kétszobásban lakott akkor a József Attila lakótelepen. Bogarak és hangos szomszédok voltak. Akkor szokott rá a hangos zenére. Folyton olvasott. Sokszor hangosan, ízlelgette a hangokat, mondatokat. Akkor csináltattak maguknak tetoválást is. Berta akkor már nem volt meg. Éppen elegük volt a komoly kapcsolatokból. Sokszor elmentek koncertekre, csúnyán beszívtak, röhögtek és hülyéskedtek hazafele az utcán. Néha felvittek lányokat. Néha nem aludtak otthon, de mivel két szoba volt, mindez nagyon kényelmes és könnyű volt. Azok voltak a legjobb hetek. Aztán egy nap eladták fölülük a lakást. ET villámgyorsan keresett másikat és nem kalkulálta bele Csokit. Meg sem kérdezte. Csak felhívta, hogy hétvégén cuccol az új kecóba, ha van kedve segítsen a pakolásban. Nem ment. Megsértődött.
ET felült.
-Hát te?
-Nem vetted fel. Idejöttem.
-Ó. Biztos elestem. - kisfiús mosoly terült szét az arcán, aztán leolvadt róla és a helyét valami bedagadt duzzogás váltotta fel. - Vicces lenne, ha én mindig odamennék, amikor te nem veszed fel.
-Tudod ezt úgy hívják, hogy törődök veled.
-Faszt. - bemászott a kocsiba és kigurult a konyhába. Az egyik sörös doboz beakadt a kereke alá, és úgy tolta maga előtt mint egy hókotró.
Balázs is felkelt. Összeszedte a többit. Kivitte. Kidobta.
-Neked meg mi bajod?
Megvonta a vállát. Nem válaszolt. Kivett egy üveg vizet a hűtőből. Beleivott. A szeme bedagadt. A szája másnapos büdös maradt így is.
-Mikor értél haza?
-11 körül.
-Miért vagy másnapos?
-Aznapos vagyok.
Felült a pultra. Balázs beült a megüresedett kerekesszékbe.
-Sikerült megdugnod mi?
-Nem.
-Miért nem?.
-Bealudtam.
-Te még nálam is nagyobb lúzer vagy.
Hosszan ültek így. A vizes palack kézről kézre járt, mint valami békepipa. Hallgattak.
-Hogy lehet bealudni a nőnél akit annyira akarsz?
-Úgy hogy előző éjjel sem aludtam.
-Mondom hogy hülye vagy.
-Simán lehet.
-Jah. - sóhajtott. - Pattanj ki a székemből. Megfürdök. Ne zabáld ki a hűtőm. Ha itt vagy még mikor kijövök kénytelen leszel velem pornót nézni. Szóval jól gondold meg.
Sok pornót néztek régen. Néha könnyesre röhögték magukat. Néha nem. Balázs hümmentett és feltápászkodott. Mikor ET kiment ő lerogyott az egyetlen konyhaszékre és maga elé húzta a kihült pizzamaradékot.
Aztán bement a szobába és leült ET gépe elé. Megmozdította az egeret, hogy feléledjen a képernyő. A google keresőjében Horváth Judit név. Nem ismert egy Horváth Juditot sem. A találati eredmények között száz különböző nő arca, osztályképek és festmények, Bozsik Yvette társulat és mellplasztika. Balázs pislogott párat aztán inkább visszament a konyhába. Megette a maradék pizzát és úgy ült a pult szélén mintha szakadékba lógatná a lábait.
Gépelt kicsit, mintha lenne mit.
-Ötig vagyok, aztán rá kell nézzek Attilára mert nem veszi fel a telefonját, de este felugranék nyolc körül. Viszek kaját is.
Ági vágott egy fintort.
-Próbálkozz nyugodtan. Lehet hogy nem leszek otthon ma. Még nem tudom.
Balázs hümmentett valamit aztán már ott sem volt. Ági kiengedte a benntartott levegőt. Megtekintette a wordben gépelt jelentés nélküli betűcsoportokat. Kitörölte. Becsukta.
Attila nem vette fel. Se délelőtt se délben se délután. Csokiban nőtt a feszültség mint egy héliumos lufi. Ötkor úgy szedte a lábát a belváros folyosószerű utcáján mintha lopott szajrét vinne. Attila otthon volt. Az űrhajós laticelen feküdt feje mellett pizzamaradék és egy csomó üres sörös doboz. A fülhallgatóból go away-t üvöltött Chester Bennington, mögötte a linkin jellegzetes édeskés metáljával. A távirányító mélyen becsúszott az ágy alá. Csoki óvatosan kihalászta, és lassan halkította le a loopra tett Place for my head-et. Végigfeküdt az ágyon és várt hogy ET felébredjen.
Felidézte milyen volt vele lakni egyetemista korukban. Milyen volt elköltözni tőle a feleségéhez. Aztán mennyire más volt hozzácuccolni a válás után. Sötét kétszobásban lakott akkor a József Attila lakótelepen. Bogarak és hangos szomszédok voltak. Akkor szokott rá a hangos zenére. Folyton olvasott. Sokszor hangosan, ízlelgette a hangokat, mondatokat. Akkor csináltattak maguknak tetoválást is. Berta akkor már nem volt meg. Éppen elegük volt a komoly kapcsolatokból. Sokszor elmentek koncertekre, csúnyán beszívtak, röhögtek és hülyéskedtek hazafele az utcán. Néha felvittek lányokat. Néha nem aludtak otthon, de mivel két szoba volt, mindez nagyon kényelmes és könnyű volt. Azok voltak a legjobb hetek. Aztán egy nap eladták fölülük a lakást. ET villámgyorsan keresett másikat és nem kalkulálta bele Csokit. Meg sem kérdezte. Csak felhívta, hogy hétvégén cuccol az új kecóba, ha van kedve segítsen a pakolásban. Nem ment. Megsértődött.
ET felült.
-Hát te?
-Nem vetted fel. Idejöttem.
-Ó. Biztos elestem. - kisfiús mosoly terült szét az arcán, aztán leolvadt róla és a helyét valami bedagadt duzzogás váltotta fel. - Vicces lenne, ha én mindig odamennék, amikor te nem veszed fel.
-Tudod ezt úgy hívják, hogy törődök veled.
-Faszt. - bemászott a kocsiba és kigurult a konyhába. Az egyik sörös doboz beakadt a kereke alá, és úgy tolta maga előtt mint egy hókotró.
Balázs is felkelt. Összeszedte a többit. Kivitte. Kidobta.
-Neked meg mi bajod?
Megvonta a vállát. Nem válaszolt. Kivett egy üveg vizet a hűtőből. Beleivott. A szeme bedagadt. A szája másnapos büdös maradt így is.
-Mikor értél haza?
-11 körül.
-Miért vagy másnapos?
-Aznapos vagyok.
Felült a pultra. Balázs beült a megüresedett kerekesszékbe.
-Sikerült megdugnod mi?
-Nem.
-Miért nem?.
-Bealudtam.
-Te még nálam is nagyobb lúzer vagy.
Hosszan ültek így. A vizes palack kézről kézre járt, mint valami békepipa. Hallgattak.
-Hogy lehet bealudni a nőnél akit annyira akarsz?
-Úgy hogy előző éjjel sem aludtam.
-Mondom hogy hülye vagy.
-Simán lehet.
-Jah. - sóhajtott. - Pattanj ki a székemből. Megfürdök. Ne zabáld ki a hűtőm. Ha itt vagy még mikor kijövök kénytelen leszel velem pornót nézni. Szóval jól gondold meg.
Sok pornót néztek régen. Néha könnyesre röhögték magukat. Néha nem. Balázs hümmentett és feltápászkodott. Mikor ET kiment ő lerogyott az egyetlen konyhaszékre és maga elé húzta a kihült pizzamaradékot.
Aztán bement a szobába és leült ET gépe elé. Megmozdította az egeret, hogy feléledjen a képernyő. A google keresőjében Horváth Judit név. Nem ismert egy Horváth Juditot sem. A találati eredmények között száz különböző nő arca, osztályképek és festmények, Bozsik Yvette társulat és mellplasztika. Balázs pislogott párat aztán inkább visszament a konyhába. Megette a maradék pizzát és úgy ült a pult szélén mintha szakadékba lógatná a lábait.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése